A barátnőm kislánya a kislányom barátnője – Dália 9 éves

Nem nagy meglepetés, hogy tavaly ugyanekkor volt 8 éves, akkor is megemlékeztem róla. Az sem csoda, hogy még mindig legjobb barátnője kislányomnak és az sem, hogy még mindig ellágyulok, ha gyönyörű szép, őszinte szemeibe nézek. Dalus él, alkot, fantasztikus humora van, színpadi parádézik, emberséget ad, tanít, gyógyít maga körül, mindezt persze észre sem veszi.

A nyáron együtt töltöttünk néhány napot Dáliával egy kis csend szigeten, ahol a 10 négyzetméteres kertben úgy elvoltak a lányok napokig, hogy öröm volt nézni őket. Na, jó, azért a vízbe vezető stég és a házigazda leánybarát programjai (pl. légpuskával lövöldözés, horgászat) sokat dobtak a szobányi kert széles körű kihasználásán.

img_6054

Néha azért muszáj volt beterelni a gyerekeket a hatalmas terasz árnyékába mert 100 fokig még csak-csak bírják, de 150-nél már ők is elveszítik a fonalat. Szieszta időben Dália kitalálta, ollóval ketté fog vágni egy mozgásban lévő legyet, ő kezdi, ha végez, jöhet Mannuska, felváltva játszanak. Ez a színtiszta, élettapasztalattól mentes magabiztosság nagyon megfogott, mai napig sokszor gondolok rá.

A nyugágyból hangosan nevetve mondtam, adok neki 5.000 forintot ha sikerül, ill. levonunk mindig egy százast, ha olyan dolgot vág el a mindenféle ételes zacskóval tömött asztalon vadászat közben, ami nem légy. Majdnem elkezdtem magyarázni miért nem fog sikerülni, és vigyázzon, mert a végén ő fizet nekem, de gondoltam addig is elvannak a lányok míg próbálkoznak. Két perc sem telt bele, jelentette kész van. Egy légy ketté volt vágva. Igaz, nem röptében, csak simán, de az nem volt kiszólva, hogy röptében kell. Csak annyit mondott, most te jössz Manna, ezzel átadta az ollót. Látszott rajta semmi kétsége nem volt, hogy sikerüljön a légyvágás. Én meg elméletben be akartam bizonyítani, hogy ez lehetetlen, anélkül, hogy valaha megpróbáltam volna. Még jó, hogy nem a házunkat tettem fel az egyoldalú fogadásra. A nagy számmal bekullogtam a pénztárcámért és mivel csak 3.000 forint volt benne, muszáj voltam kimagyarázni magam és megegyezni, jó-e ha csak ennyit fizetek. Simán belement.

Másik szívmelengető emlékem vele az elmúlt évből, mikor tavasz elején fürdőbe vittem őt és a kislányom. Mannuska már a kocsiban is túltolt valamit, kapkodta le Dália sapkáját, majd végig az öltözőig húzta nyúzta, sokszori kérésére sem tudta örömét viszafogni, hogy végre találkoztak, én meg megfogyatkozott türelemmel próbáltam jóra bírni a gyerekem, hogy hagyja már békén Dalust, talán papoltam is valamit az igaz barátságról míg ők vetkőztek és pucin táncoltak az öltözői padon. A lavina veszélyre utaló morgást gyorsan megállítva Dáli elém lépett és ennyit mondott: Hagyd Katika! Én olyannak szeretem Mannát, amilyen!

Nesze neked. Bumm.

A kislányomnak égi papírja is van a barátságukról. “A barátság házában van egy Skorpió. Egyedül ő képes megzabolázni.”

Boldog születésnapot Dalus! Isten éltessen sokáig egészségben szeretetben!

substandardfullsizerender