Mondom, aludjon a gyerek babakocsiban, szép idő van, én meg elintézem amit így is el lehet. Csakhogy belecsöppenek (megint) egy Jim Carry féle Truman Showba. A forgatókönyvből idézek néhány részletet:
- A bolt felé vezető úton bontsanak utat, ütvefúrózzanak, utat vasaljanak. Köszi fiúk!
- A tesco soron induljon be a hangosbemondó, keressenek játékosztályra takarító munkatársat. (Mégis miért főnök? Mi tudom én, kifolyt egy lítiumos elem.)
- Hazafelé kis utca, jöhet a postás. Összes kutya ugat. (Erre tényleg nem kellett idomár, hogy beinduljanak az ebek a biciklis, nagy táskás zöld ruhába beöltöztetett statisztára.)
- A csendes utcában mehet a terasz felújítás, konkrétan legyen vasreszelés.
- Gábor, vághatod a füvet. De jól csinálod, jöhetsz hozzánk is! Bocs, ezt nem hagyhattam ki!
- Kettővel arrébbi háznál gallyazzás indulhat a motoros fűrésszel!
- Laci nem száll ki, csak bedudál a nagymamájának, hogy megjött a cuccért. No, a BMW azért hatásvadászra sikerült, de megtartjuk a felvételt!
Miután lement a teljes estés filmjelenet, Némó elalszik nekem meg kezd elfáradni a derekam, szomjas vagyok és pisilni kell, de tudom, ha megállok, felébred. Még jó, hogy én is láttam kívülről a filmet és még nevetni is tudtam rajta, egyszer nézhető, csütörtük estésnek elmegy.