Néha úgy elmegy a kedvem az egésztől. Nincs kedvem ironikusan humorizálni és a csúnya beszéd sem segít a feszültség oldásban.
„Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik.” Csak csend van. Ilyenkor egyetlen dolgot szeretnék, hogy sohasem lettem volna rákos.
Mónika meghalt. Egy utcában nőttünk fel, gyerekkorunkban sokat játszottunk együtt… Jönnek az emlékek.
Öt év tünetmentesség után szeretett volna kisbabát. Megcsinálta a kötelező szükséges vizsgálatokat és a nőgyógyász zöld utat adott. Két hónap múlva az onkológus már nem írta ki neki a kemoterápiát mert nem bírta volna, olyan állapotban volt.
Borzasztó sokat szenvedett és egy hospice-ba vonult csillapíthatatlan fájdalmaival.
Nagyon gyorsan elment. Iszonyatos ez a betegség. Ma volt a temetése.