Elég normálisan étkezünk. Mindig is szerettem ha értelmes, változatos kaják vannak az asztalon, a betegség óta ez még nagyobb hangsúlyt kapott.
Mannuskával sokkal nyitottabb vagyok, megveszek neki hülyeségeket is néha. Örülök, ha eszik itthon valamit és nem csak azzal nyugtatom magam, hogy oviban biztosan repetázott, így nem hal éhen egyszer csak a szemem láttára, játszás közben.
Mannuska imádja az Aldis és Tescos fánkokat. Én meg nem szeretem annyira, hogy ő azokat imádja. De persze megveszem neki. Farsangkor írd és mondd 4, azaz 4 fánk receptet próbáltam ki, plusz az én Bio Nettis imádott iszonyatosan finom paleos fánkomat is elkészítettem. Nem lett jó egyik sem. Próbálta szegény megenni, vagy legalább egy falatot leerőltetni mindből, láttam rajta komolyan szeretne segíteni, de nem hibáztathatom egy percig sem, én sem bírtam letolni egyiket sem.
Ma megint nekiestem és megcsináltam az enyémet, azt legalább én megeszem. Nem tettem bele elég kókuszzsírt, ezért esett szét és ezért néz ki ennyire rosszul.
Látom magam előtt, hogy ha hazajön az oviból, meglátja a fánkokat, erőlteti magára a mosolyt, megköszöni, de most nem kér és közben megigéri, hogy az olvasztott csokit megkóstolja, a színes cukordarabkákat pedig – amit a tetejére terveztem szórni – biztosan megeszi!
Tudja valaki annak a (rohadt) Aldis fánknak a receptjét?
Képaláírás: Remélem jól látszik, hogy van fánk sütőformám is!
Mannuska megevett kettőt belőle! Egyiket még cukormáz és csoki nélkül! Na jó, ehhez azért van köze a menzareformnak is szerintem. Amióta bevezették, éhesen jön haza a gyerek az oviból. De legalább anya rajolhat 🙂